Bőr
Álmainkból otthont teremtettünk magunknak,
Elhozva szerelmünket, mely most keserédes.
S talán most azt mondhatnám, mindig úgy gondoltam rád,
Mintha futnál, hogy velem járj egész életedben.
És tudom, a bőrnél mélyebbre jutunk,
De ami belül van, az
Mélyebben van, mint sejtjük.
S mindezért a néma játékért,
Látnod kell, hová jutottam,
Az Idő nem gyógyíthatott meg engem, egyedül.
A bőrömre tetováltattalak.
Ez a ház tele van kettőnk történeteivel,
E szobák a színpad, hol kibontakoztak.
Eme falak titkokat és emlékeket suttognak arról,
De ez az ajtó nem vezet többé ahhoz a szerelemhez.
És tudom, a bőrnél mélyebbre jutunk,
De ami belül van, az
Mélyebben van, mint sejtjük.
S mindezért a néma játékért,
Látnod kell, hová jutottam,
Az Idő nem gyógyíthatott meg engem, egyedül.
A bőrömre tetováltattalak.
Mindig csak ölelni akartak,
Mit tehetek most, hogy újjá tegyünk mindent?
Nem is próbállak dalba írni téged,
Mert túl szent vagy, s rosszul érezném magam.
De az élet mily iróniát rejt,
Végül készen álltam félúton találkozni veled,
Megfordultál s elmentél.
S mindezért a néma játékért,
Látnod kell, hová jutottam,
Az Idő nem gyógyíthatott meg engem, egyedül.
A bőrömre tetováltattalak.
Az Idő nem gyógyíthatott meg engem, egyedül.
A bőrömre tetováltattalak.
Poets of the Fall – Skin
We made ourselves a home out
of our dreams
Brought with us this love,
now bittersweet.
And maybe I could say now
that I always thought of you
How you've run to walk with
me your whole life through.
And I know, we go deeper than
skin
But what lies within is
Still deeper than we know.
And for all this pantomime
You should see the state I'm
in
I couldn't heal myself with
time alone
I have you tattooed on my
skin.
This house is full of stories
we both told
These rooms, their very stage
where they'd unfold
These walls, they whisper
secrets and memories thereof
But this door no longer leads
us to that love.
Yeah I know, we go deeper
than skin
But what lies within is
Still deeper than we know.
And for all this pantomime
You should see the state I'm
in
I couldn't heal myself with
time alone
I have you tattooed on my
skin.
All I ever wanted was to hold
you
What can I do now to make
things new
I ain't tryin' to write you
into a song
Cos you're too sacred and I
would feel wrong.
But what irony life holds
I was finally ready to meet
you half way
You turned and walked away.
And for all this pantomime
You should see the state I'm
in
I couldn't heal myself with
time alone
I have you tattooed on my
skin.
I couldn't heal myself with
time alone
I have you tattooed on my
skin.
