Tramontán (A hegyeken túlról jövő)*
Szállva az ég láthatáron túl,
Oda, hol az űr kezdődik.
Az énem elenyészik,
Minden rejtélyes.
Sikoltás legbelülről,
Ahogy elfojtottam a belső kínt.
De erősebben lök vissza,
S szörnyeket ébresztett.
A múlt elől akarok menekülni,
Pótolni, mit otthagytam,
De fejembe rekedtem.
Nézd, ahogy vérzek, s a semmibe zuhanok,
Közeledem a véghez.
Nem érzek semmit, szívem összeszorul,
Hideg, száraz tramontán.
Zuhanás a földomlással,
Le a síromba.
Fuldoklás
Az oxigénhiánytól,
Csillagfényt keresek,
De elvették tőlem,
Itt hagytak összetörve.
Nézd, ahogy vérzek, s a semmibe zuhanok,
Közeledem a véghez.
Nem érzek semmit, szívem összeszorul,
Hideg, száraz tramontán.
Megfagyaszt, megfagyok itt,
A holdfény alatt, a mélységbe.
Ments meg, ne süllyedjek tovább!
Ne hagyd, hogy így legyen!
Gyűlölök újra szeretni?
Sosem leszek elég,
Sosem voltam elég.
Tramontán (A hegyeken túlról jövő)*
Szállva az ég láthatáron túl,
Oda, hol az űr kezdődik.
Az énem elenyészik,
Minden rejtélyes.
Sikoltás legbelülről,
Ahogy elfojtottam a belső kínt.
De erősebben lök vissza,
S szörnyeket ébresztett.
A múlt elől akarok menekülni,
Pótolni, mit otthagytam,
De fejembe rekedtem.
Nézd, ahogy vérzek, s a semmibe zuhanok,
Közeledem a véghez.
Nem érzek semmit, szívem összeszorul,
Hideg, száraz tramontán.
Zuhanás a földomlással,
Le a síromba.
Fuldoklás
Az oxigénhiánytól,
Csillagfényt keresek,
De elvették tőlem,
Itt hagytak összetörve.
Nézd, ahogy vérzek, s a semmibe zuhanok,
Közeledem a véghez.
Nem érzek semmit, szívem összeszorul,
Hideg, száraz tramontán.
Megfagyaszt, megfagyok itt,
A holdfény alatt, a mélységbe.
Ments meg, ne süllyedjek tovább!
Ne hagyd, hogy így legyen!
Gyűlölök újra szeretni?
Sosem leszek elég,
Sosem voltam elég.
A név eredete.
A szó a latin trānsmontānus (transz + montanus) szó összetételéből ered, melynek jelentése "a hegyeken túlról / a hegyeken át"; ez utalás az Alpokra Észak-Olaszországban.
Az olasz nyelvben jelentése: „a hegyeken túlról jövő’ (a tra (‘túl’) és monte elemekből.)
EREDETI DALSZÖVEG
Endgame – Tramontane
Flying through the skyline
To where space begins
Self is fading
It’s all enigmatic
Screaming on the inside
As I tamed the pain within
But it pushed back harder
And awoke the monsters
I want to escape from the past
Replace what I left
But I’m stuck inside my head
Watch me bleed and fall into the nothing
I’m closer to the end
I can’t feel anything, my heart’s collapsing
Cold dry tramontane
Falling with the landslide
Down into my grave
Suffocating
From lack of oxygen
Searching for the starlight
But it’s been taken away
I’m left here broken
Watch me bleed and fall into the nothing
I’m closer to the end
I can’t feel anything, my heart’s collapsing
Cold dry tramontane
It’s freezing me, freezing in here
Under the moonlight, into the abyss
Save me from sinking further
Stop me from going under
Will I hate to love again?
I’ll never be enough
I’ve never been enough
